2016. december 23., péntek

Karácsonyi üdvözlet

Minden kedves olvasónknak Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt kívánunk!

A Földanya szobor Szapporóban


Akiyama Koji felvételei

2016. november 20., vasárnap

Magyar Olimpiai Bizottság tagjai Mashiko-ban

A 2020-as tokiói olimpia előkészületei során a magyar olimpikonok partnerének Tochigi prefektúrát kérték fel, akik örömmel vállalták ezt a feladatot. November 11 és 13 között a MOB kéttagú küldöttsége megtekintette azokat a sportcentrumokat, ahol a magyar olimpikonok az olimpia előtt felkészülhetnek és edzéseket végezhetnek. A körutazás alkalmat adott arra is, hogy megismerkedjenek a prefektúra magyar vonatkozásaival, kiemelten Wagner Nándor szobrászművész munkásságával. November 13-án Szabó Bence a MOB főtitkára és Dr. Nagy Zsigmond a MOB nemzetközi igazgatója meglátogatta Wagner Nándor műtermét Tochigi prefektúra vezetőinek kíséretében, Mashiko-ban.
Vendégek Wagner Nándor műtermében
Wagner Chiyo asszony vezette végig a magyar vendégeket és örömmel beszélt férje Japánbeli tevékenységéről. 
Dr. Nagy Zsigmond, Wagner Chiyo asszony és Szabó Bence
A Zen no Roka kiállítóteremben
Emlékkép Shotoku herceg szobra előtt
(Fotó: Tochigi prefektúra hivatalos képei)
A látogatásról megjelent cikk a Shimotsuke Shimbun digitális napilapban.
A magyar delegáció fogadtatása Tochigi Ginouabirin.

2016. november 17., csütörtök

Perei Zoltán a lapdúc fametszet mestere

Perei Zoltán (1913-1992) a lapdúc fametszet ősi hagyományának XX. századi mestere. Neve mára szinte csak szakmai körökben ismert. Majoros Pál és Arató Antal Perei magángyűjteményének színe-java most Székesfehérvárott, A Szabadművelődés Házában kapott kiállítási lehetőséget. A fametszetek többsége eddig nem még került nyilvánosság elé. A kiállítást, mely december 31-ig látható L. Simon László országgyűlési képviselő nyitotta meg november 11-én.

L. Simon László megnyitója
 Figyelem a megnyitó beszédre 
Majoros Pál és Arató Antal
(fotók: Szundy László)

Arató Antal – joggal mondhatjuk – Perei Zoltán egyik felfedezője régóta foglalkozik a finom vonalú Perei fametszetekkel. Sok éves kutatásának köszönhetően összeállt egy könyvre való anyaga, melyben lesznek rajzok, akvarellek is, és Perei fametszetei közül azok a kisebb-nagyobb méretű szabad grafikák, amelyekből szervezett kiállításokat Supka Magdolna művészettörténész nyitott meg. Arató Antal – mint a jászberényi könyvtár igazgatója – az 1970-es években Perei három grafikai mappáját adta közre és kiállításokat rendezett az alkotásaiból. Több cikkben méltatta az újra felfedezésre váró mester munkásságát, s idézte fel a művész és Supka Magdolna kapcsolatát. Supka Magdolna a róla szóló egyik írását így fejezte be: „Művészete nemcsak kultúránk nagy értéke, de kincse is, - rá kell találni."

A készülő könyv szerzője 2012-ben, az "Egyszerűen zseni volt" című cikkben mondta el gondolatait röviden, és beszélt a klasszikus fametszőművész és Supka Magdolna művészettörténész kapcsolatáról is. A szerzőtől előzetes közlésre megkaptuk az alábbi levelet a hozzátartozó fametszettel:


"Tisztelt Supka Magdolna!
    Húsvét előtt fejeztem be az operaházi sorozatomat. Akkor eszembe jutott, hogy összes kiállításomat ön nyitotta meg.
    Ezzel is egy kis segítséget kaptam, hogy ezt a nívót elérjem. Egy belső hangra egy példányt elvittem, hogy azt ajándékként átadjam. Ezzel is azt tudom bizonyítani, hogy sikerült valamit előbbre lépni és változtatni a stílusomon, valamint kedvem szerint dolgozni.
    A sorozat bárhol kis helyen is elfér.
   Körülbelül 4 éve kezdtem hozzá a sorozatok készítéséhez. Egy-egy sorozat kb. 90-100 lapból áll.     Azért választottam ezt a formát, hogy legyen állandó munkám. Azon kívül nagyobb erőfeszítést igényel, egy 3-4 hónapig tartó munka. A következő munkám a magyarországi római síremlékek feldolgozása.
    Most teljesen másként látom a dolgokat. Önmegfigyelés útján rájöttem mikor nem megy a munka és mikor megy jól és sok egyéb fogásokat megtudtam. Nem kell több hónapig is várni a kedvező alkalomra, hogy jó munkát végezzek.
    Elértem amit fiatalabb koromban elképzeltem. Most már semmi mást nem akarok, csak jól és még jobban dolgozni.
    Már csak a munka és a próbanyomat készítése köt le. A többi már nem érdekel.                   Perei Zoltán"

Perei sorsa és művészete mindenképpen figyelmet érdemel, komoly kulturális örökségünk. Alapítványunk döntése értelmében 2017-ben támogatjuk Arató Antal Perei Zoltánról készülő könyvének megjelentetését.

A mostani kiállítás megnyitójáról bővebben a Feol cikke ír.

2016. október 14., péntek

Supka Magdolna Díj 2016

A Magyar Festészet Napja alkalmából, október 13-án, a Józsefvárosi Galériában Rékassy Csaba (1937–1989) grafikusművész A Rajzoló című kiállítása nyílt meg. Supka Magdolna így kezdi az életmű kiállításra írt könyvét: "Művészetének esztétikai varázsát a művek elragadó mívessége, és rajzi gondolkodásának meghökkentő eredetisége adja, s e jegyeket a grafikai eljárások közül választott műfaja, a rézmetszet szolgálja teljes hűséggel." Bővebben Rékassy Csaba...

 Rékassy Csaba kiállítás megnyitója. Megtelt a terem.

A megnyitón, hagyomány őrzően, adták át a Supka Magdolna emlékdíjat is, amit ebben az évben Atlasz Gábor festőművésznek adományoztak.
Kiss Sándor elsőként gratulál a díjazottnak.
A méltatók: Szepes Hédi művészettörténész, Rékassy Eszter, Tenk László és
a díjazott, akivel Szabó Erzsébet igazgató beszélget.
Bényi Eszter és Atlasz Gábor a Supka Magdolna díjjal
 Kedves színfoltja volt a kiállításnak 
Supka Magdolna Rékassy kötetének kisorsolása.

A zenei kíséret: Móser Ádám harmonikaművész

A Supka Magdolna Emlékdíjat a T-Art és az Academia Humana Alapítvány adja és működteti.
A díjjal járó emlékérem Csikai Márta Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.
A díj átadásának helyszíne a Józsefvárosi Galéria kiállítóterme.   

Supka Magdolna Díjasok:
2016 Atlasz Gábor
2014 Shah Gabriella és Shah Timor
2013 Sulyok Gabriella
2012 Márkus István
2011 Kugler Flórián
2010 Gaál József
2009 Gulyás János
2008 Sípos Mihály
2007 Wehner Tibor
2006 Bráda Tibor

2016. október 13., csütörtök

2016-os őszi tárlat Mashikoban

Idén őszre elkészült Wagner Nándor mashikoi telepének teljes felújítása. Az épületek megszépültek, a kert fáit megmetszették, a szobrokat átfényezték.

 A Filozófiai Kert
A műteremház felújítás után

Ez alkalommal Wagner Nándor Lao-Ce sorozata és Gandhi szobra került a fókuszba. A Pentagon galériában Takehiko Kikuchi festőművész fűről készített nagyalakú festményeit láthatja a nagyközönség. Takehiko ebben a prefektúrában, Tochigi-ben Ashikaga nevű városban született. A Tama Művészeti Egyetem tanára. Bővebben munkásságáról Takehiko Kikuchi honlapján olvashatunk.

Kiállítási belsők
A kiállítás plakátja

A tárlat október 15-től november 15-ig látogatható. Szünnap minden hétfőn.

2016. október 7., péntek

Nemzeti Gyásznap a Corpus Hungaricum szobornál

167 éve végezték ki az 1848/49-es forradalom 13 tábornokát Aradon. Hagyományainkhoz híven Alapítványunk minden évben koszorúzással tiszteleg az Aradi vértanúk emléke előtt Wagner Nándor Corpus Hungaricum szobránál. Az idei Nemzeti Gyásznapon az időjárás nem volt kegyes hozzánk. Esőben, élő katonazene mellett néma koszorúzással helyeztük el a tisztelgés virágait a magyar sorsot megidéző szobornál.
Néma koszorúzással tisztelegtünk.
 Alapítványunk nevében koszorúzott: Szundy László, Kálmán Sándor és Kiss Sándor.
Az Academia Humana Alapítvány koszorúja.
Az eseményen nagy létszámú lengyelországi csoport is részt vett.

A megemlékező műsor nem maradhatott el. A diákok a néma koszorúzást követően a Székesfehérvári II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tornatermében adták elő műsorukat.

Mérföldkő a magyar nép történetében az 1848-49-es esztendő : boldogság, szenvedés, remény.
A színjátszó csoport felidézte 1849. október 6. történéseit, a tábornokok helytállását és hősies viselkedését.
Az aradi hősök a mi példaképeink!
Ady Endre sorai: „S akik még vagytok őrzőn, árván,
Őrzők: vigyázzatok a strázsán.”

Emlékkép a Corpus Hungaricum szobornál: Kiss Sándor, Kálmán Sándor és Szundy László

A megemlékezésről:

2016. szeptember 14., szerda

Nagybánya Tájképfestő Telep és kiállítása

Az 1996-ban alakult Nagybánya Tájképfestő Telep idén szervezte meg a huszonegyedik nyári táborát, melyen 22 művész vett részt. Alapítványunk 12 éve támogatja a festőtábort. Különös hangulatot teremtett az, hogy a tábor vezetője Véső Ágoston festőművész nem régen ünnepelte 85. születésnapját, aki ennek ellenére fiatalosan, jó kedvvel gondoskodott segítőtársaival együtt a zavartalan alkotói környezetről. Sok nem teljesített ígéret ellenére tovább harcol azért, hogy a festőtábornak saját helye, irodája, képtára legyen.

Az idei témakereső kirándulás a Keleti Kárpátok szépségein vezetett végig, természetesen felkeresve és tisztelegve a Nagybányai Festőiskola alapítójának, Hollósy Simonnak szülőházánál, Máramarosszigeten.

 Kicsit viharvert az emléktábla
 Balogh Béla levéltáros volt a szakavatott vezetőnk
Látogatás a világörökség részét képző Jászvásári Szent Piroska
deszei ortodox fatemplomban
Guszti bácsi nyolcvanöt évesen, fiatalos lelkesedéssel magyaráz
Ellesett pillanat
Értékelés

A festőtáborban készült képeket tegnap, szeptember 13-án állították ki Máramaros megye Prefektúrájának halljában, a Nagybánya Kulturális Egyesület rendezésében.

Nagybánya is izgalomban van, mert eséllyel indultak a 2021 Európa kulturális fővárosa címért, és még mindig versenyben vannak. Négy város Bukarest, Kolozsvár, Nagybánya és Temesvár izgulva várja a szeptember 16-i döntést.

Nagy nap lesz szeptember 16. mindenképpen, mert ekkor kezdődik a Főtér Fesztivál négynapos Nagybányai Magyar Napok rendezvény sorozata is. A sikerért a festőtáborok résztvevői két évtizeden keresztül mindent megtettek, élve tartották a nagybányai festő hagyományokat, élükön a 85 éves Munkácsy-díjas Véső Ágoston festőművésszel, akinek Mai képeim című kiállítása is ezen a napon nyílik. A fesztivál teljes programja itt található.

2016. augusztus 26., péntek

Freund István műterem avatása

Alapítványunk által támogatott Herendi Vizuális Műhely végre tavaly egy tantermet kapott a megüresedett herendi öreg iskolában. Összefogással és jókedvvel Kádár Tibor festőművész vezetésével a tagok felújították és műteremmé varázsolták a sokat megélt tantermet. Műtermüket, a festészet otthonát, mint illik valakiről el kell nevezni. A tősgyökeres herendi Freund István, mindenki Steffi bácsija volt a Herendi Vizuális Műhely egyik alapító tagja, aki pont ebbe az iskolába járt. Mindenki számára egyértelmű volt, hogy műtermük neve legyen FREUND ISTVÁN műterem.

Így mutatja be a Herendi Porcelán Manufaktúra honlapja Steffi Bácsit:
     "Steffi bácsi 1909. június 9-én született. Édesapja is festő volt Herenden, így a szakmát volt honnan ellesnie, és tapasztalni annak szépségeit. Mivel édesapja korán meghalt, a három gyermeket édesanyjuk igen nehéz körülmények között, egyedül nevelte. Steffi bácsi a Farkasházy Jenő vezette Herendi Porcelángyárba 1923. május 10-én lépett be tanoncként. Négy év tanulás után, 1927 augusztusában lett előbb festőinas, majd segédfestő, aztán festő és oktató." lásd bővebben: HPM honlapján

A bensőséges ünnepen megjelent Freund Béla, Steffi bácsi fia, felesége és unokája, Jánszky Lajos László polgármester, Vajai László volt polgármester, Wagner Chiyo asszony az Academia Humana Alapítvány alapító elnöke és Kiss Sándor kuratóriumi elnök.

Vajai László volt polgármester beszéde, 
az asztalnál Kádár Tibor festőművész, Kiss Sándor és Wagner Chiyo asszony ül
Legyen e műterem... Freund István műterem... a névadás pillanata
Freund István képe (Sebestyén László festménye) és emlékezetére összeállított mozaik kép
A család nevében fia, Freund Béla köszöni meg a műterem elnevezését, 
mellette jobb kézre Herend polgármestere, balra felesége és leányuk
Az ünnepi hangulatot zenével is emeltük.
Steffi bácsi kedvenc dalait régi barátja, a márkói Magasházi János bácsi
szívhez szólóan szólaltatta meg Steffi bácsi gombos harmonikáján.
A svábok által előszeretettel használt hangszert János bácsi a
majdnem százéves Steffi bácsitól kapta ajándékba.
Érdemes elolvasni a róla szóló cikket!
Az ablaknál ülő közönség

Kiss Sándor, Alapítványunk elnökének beszéde:

"Tisztelt Megjelentek!

Száz éve, 1916-ban Czuczay Gyula igazgató úr kinyittatta az iskolát. Jöttek a beiratkozni. A kicsiket édesanyjuk hozta. Freund Stefán hétévesen büszkén lépegetett édesanyjával az iskola folyosóján. Jogosan, mert jól rajzolt, nagyon ügyes keze volt és égett a vágytól, hogy tanuljon. A nebulók bekukucskáltak a többi frissen meszelt tanterembe is utána az iskolaudvaron futkározva, zajongva keresték a barátokat… szóval így indult az iskolaév 100 évvel ezelőtt.

Nehéz idők jártak 1916 nyár végén. A Nagy Háború ekkor a Monarchia és mi magyarok számára is kedvezőtlen fordulatot vett. A románok augusztus 27-én a hadat üzentek a Monarchiának az antant nyomására és örömére. 60-80 km-es mélységben benyomultak Erdélybe. Tépkedték a magyar földet.

De térjünk vissza Steffi bácsihoz! Szólítsuk őt így, a tősgyökeres herendi lakost, aki herendi volt lélekben, életében és munkájában. Ott volt a helye a karácsonyi Kriszti-lindiben, énekelt, tangóharmonikázott, társaságok lelke volt. Őrizte családja ősi nyelvét. Odafigyeltek rá.

Édesapja is festő volt Herenden. A szakmát otthon leste el. Apja átadta tapasztalatait és annak szépségeit. Édesapja korán meghalt, a három gyermeküket édesanyjuk nehéz körülmények között, egyedül nevelte.

Rémes korszak volt. Farkasházy Jenő szüneteltette gyárát, kereskedelme megbénult, munkásait besorozták, anyagokat nem nagyon lehetett kapni. Ráadásul 1920-ban a csaló Nagy Jenő Herendi Porcelán Gyár néven konkurens céget alapított és budapesti fehérárura herendi motívumokat festetetett. Elhúzódó per lett belőle. Átszervezések jöttek, 1923-ra a porcelángyár részvénytársasággá szerveződött, Gulden Gyula lett az ügyvezető igazgató.

Steffi bácsi a Farkasházy Jenő vezette Herendi Porcelángyárba 1923. május 10-én lépett be tanoncként. Ekkor alig két tucatan dolgoztak a porcelángyárban. 1925-ben már 44 festő- és korongos tanulót képeztek. Négy év tanulás után, 1927 augusztusában lett Enkelhardt Ferenc keze alatt előbb festőinas, majd segédfestő, SP festő, oktató, de volt mintázó, sőt volt írnok és minőségfelelős is. S repült keze és fantáziája…

Talán ennyit a harcos indulásról…

2016. augusztus 26-án a herendi Öreg Iskolában"

2016. június 29., szerda

Nagy Pál: Ezeréves frankofónia

Alapítványunk támogatásával, most jelent meg a Párizsban élő Nagy Pál "Une francophonie millénaire" című könyve az Honoré Champion kiadónál. Tízéves kutatómunka eredményét olvashatják a franciák, illetve franciául tudók ebben a vaskos kötetben, ami a magyar írók, tudósok, hadvezérek, politikusok, művészek és mások eredetileg is franciául írt műveinek antológiája, a 16. századtól kezdve Ady Endréig.
Ezeréves frankofónia 1. kötet

A szerző így mutatja be könyvét:

    "A francia-magyar kapcsolatok igen régi keletűek. Közismert, hogy Szent István királyunk II. Szilveszter francia pápától kapott koronát, mellyel 1001. január elsején magyar királlyá koronázták. Odilo, a cluny apátság főapátja levelezett a kereszténnyé lett Szent Istvánnal, ekkor még persze latinul.
    A második és a harmadik keresztes hadjárat idején, a 12 . században, Géza királyunk (1141-1162) például engedélyezte VII. Lajos francia király kereszteseinek átvonulását Magyarországon, a Szentföldre. II. András 1217-18-ban Jean de Brienne jeruzsálemi király segítségére siet seregével, az ötödik keresztes hadjárat idején.
    Európában a középkor használati  nyelve, a 16. századig, a latin. Nyugat-Európában ekkor terjednek el a nemzeti nyelvek. (Az Egyház használati nyelve a latin marad.) Magyarországon 1844-ig a latin a hivatalos nyelv. A 16. századtól kezdve azonban a latin mellett a német és a francia, majd később az angol is terjed : Nyugat-Európát megjárt humanistáink beszélik és terjesztik ezeket a nyelveket.
    Kutatásaimban azt valószínűsítem, hogy az egyik első francia szöveg, amelyet magyar ember (magyar király) írt, II. Lajos (1506-1526) levele X. Leó pápának, 1521. július 2-án. 1537-ből közlöm I. Ferdinánd (1503-1564) egyik francia nyelvű levelét Mária királynőnek, Brüsszelbe.
    Oláh Miklós (1493-1568), Zsámboki János (1531-1584), Dudith András (1533-1589), vagyis a híres magyar humanisták mind éltek Nyugat-Európában, tudtak franciául. Rabelais, Montaigne, a Pléiade, Descartes, Molière, Racine – és Párizs –  már a 18. század (a Felvilágosodás százada) előtt is mágnesként vonzották a magyar utazókat.
    De tudtak franciául lotharingiai származású királyaink, II. Lajos és I. Ferdinánd ; erdélyi fejedelmeink, magyarországi és erdélyi főuraink (pl. Bethlen Gábor, Bethlen Miklós, Thököly Imtre), valamint peregrinusaink is (Szenci Molnár Albert, Szepsi Csombor Márton és a többiek).
    Latinul és franciául fogalmazták a kor (a 16., 17. és 18. század) udvari levelezését, a békeszerződéseket stb. is.
    18. századi főuraink közül sokan beszéltek és írtak franciául. (II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi László, Mikes Kelemen, Batthyány József, Benyovszky Móric, Esterházy Bálint, Fekete János gróf, Tóth Ferenc, Teleki József, Teleki Sámuel, Festetics László) ; írástudóink közül Bessenyei, Péczeli, Martinovics, Batsányi, Róka kanonok ; később például Kisfaludy Sándor.
    A 19. század is gazdag : Apponyi Antal, Apponyi Rudolf, Esterházy Móric, Széchenyi István, Batthyány Lajos, Batthyány Kázmér, Szemere Bertalan, Kossuth Lajos, Teleki László, Teleki Sándor,  mind tudtak franciául, de pl. Petőfi is franciául társalkodott, majd levelezett Bem apóval.
    A francia fontos nyelve volt az emigrációban Irányi Dánielnek, Klapka Györgynek, Türr Istvánnak, Jósika Miklósnak, majd, már békeidőben, Liszt Ferencnek, Munkácsynak, Ujfalvy Károly utazónak, Kont Ignácnak, az elsű Magyarországról származó párizsi professzornak, Justh Zsigmond írónak, s végül Ady Endrének, akivel a munka első kötete végződik."

Nemsokára a nyomdába kerül a második kötet, mely a 20. és 21. század századot öleli át. A szerző ezt írja: a kötet "gyűjtőmunkáját is befejeztem, mind az Országos Széchényi Könyvtárban, mind a párizsi Bibliothèque Nationale-ban. Ebben a részben több a kiadatlan anyag, például Szerb Antal 34 francia nyelvű levele, melyeket egy – Párizsban, a húszas években megismert – Pippidi nevű román diáknak, későbbi bukaresti professzornak írt."

2016. június 19., vasárnap

Válogatás az Óbuda Tárt kortárs képzőművészeti gyűjteményből - szabadtéri kiállítás

Az Óbudai Kulturális Központ Nonprofit Kft. az Óbudai promenádon szabadtéri kiállítást rendezett. A képeket az Óbuda Tárt kortárs képzőművészeti gyűjteményből válogatták. Emlékeztetőül, a T'ART Alapítvánnyal a Festészet Napján közösen adjuk a Supka Magdolna díjat.
Látható: a Vigalmi téren, III. Bécsi út 73. június 16. - augusztus 31.
Köszöntőt mondott Bús Balázs polgármester
A kiállítást megnyitotta Feledy Balázs művészeti író
A kiállító művészek:
Giczy János, Gaál József, Lengyel Károly, Kovács Imre, Bikácsi Daniella, Ágotha Margit, M. Novák András, Eszik Alajos, Földi Péter, Vízi Tihamér, Varga Patrícia Minerva, Sulyok Gabriella, Szkok Iván, Mayer Berta, Kovács Péter, Lévay Ádám, Mészáros Géza, Kovács László, Orosz János, Gyulai Líviusz, Ujházi Péter, Rékassy Csaba, Almásy Aladár, Juhász Sándor, Végh András, Rékassy Eszter, Takács Klára, Szalay Lajos

Pár szóval a rendezőkről:  T-Art Alapítvány huszonhat éve működik Óbudán. Alapítói, Tenk László festőművész és Tenk Zsóka gobelinszövő azért hozták létre, hogy segítsék a mai magyar képzőművészet hazai és külföldi megismerését. A fő cél érdekében kiállításokat szerveztek, katalógusokat, életműkönyveket jelentettek meg, és a céljaikkal egyetértő művészek adományaiból létrehozták az Óbuda Tárt képzőművészeti gyűjteményt, és ennek tartós óbudai működése és bővítése céljából együttműködési megállapodását kötöttek Óbuda–Békásmegyer Önkormányzatával és az Óbudai Múzeummal. Az kiállításon látható képek egy válogatást jelentenek a mára már több mint ötszáz műtárgyat tartalmazó gyűjteményből.

 Tetszik
 Véleménycsere két oldalról
 Kint is, bent is
 Körbejárás
 Fiataloknak is tetszik
Ugye-e remek anyagot válogattunk polgármester úr?
További referencia: