2014. április 16., szerda

9. Wagner Nándor Díj

Kilencedik alkalommal, április 10-én adtuk át a Wagner Nándor Díjakat a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti szakos hallgatók színvonalas versenyén, Nagyváradon. A versenyt a januári meghirdetéskor áprilisra, az Egyetemi Napokra és a Költészet Napjára időzítettük. Az alkalomhoz illően megkoszorúztuk Wagner Nándor József Attila szobrát a Petőfi Parkban.


Meleg Vilmos színművész köszönti az emlékezőket.

Az idei versenyt a Gellérthegyen álló Filozófiai Kert szoborcsoportról neveztük el. A versenyfeladat PKE Reklámklip készítése volt. A reklámgrafika szakos hallgatók határidőre 17 pályamunkát küldtek be, további két klip késve érkezett, amit értékeltünk, de a versenyben a szabályok szerint nem vehettek részt. Voltak egyéni pályázók, de többen csapatba összeállva készítették el a max. 1 perces, saját egyetemüket reklámozó filmet. 


A közönség figyelmét a pályamunkák változatossága egészen lekötötte.

A PKE dísztermében levetítettük az összes versenybe került klipet. Célra törekvő reklámötletekre épültek a klipek, kezdve a tantárgyak tételes bemutatástól egészen az egyetem ajánlásáig az utca nevelése helyett a csavargónak. A megvalósítás módszere is változatos volt, a vonalas grafikai animáció alkalmazásától a filmszerű megoldásig széles skálán mozgott. 


Alapítványunk elnöke és Szundy László kurátor a győztesekkel

Nyertesek: 1. Telegdi Tünde és Mátyás Zsuzsanna, 2. Osváth Zsuzsa Erika, 3. Bende Attila, és Simon Noémi. Dicséretben részesült Simo Endre, Perşinariu Antónia, Bádon József és Fejszés Arnold,valamint Dénes Andre és Péter Zsuzsanna. A nívós verseny győzteseinek Pintér István a Pro Partium Universitate Alapítvány elnöke és Kiss Sándor elnökünk adta át az okleveleket és a díjakat.

Az Erdély Online tudósítása.

2014. április 5., szombat

Várbazári rekonstrukció - Déli Szárny

200 éve, 1814. április 6-án Székesfehérváron született Ybl Miklós. Szebb születésnapi ajándékot nem kaphatott volna, mert az évtizedek óta romló, a 100 legveszélyeztetettebb világörökségi műemlékek egyike, a Várkert Bazár felújításának első fázisa elkészült. Az Ybl Egyesület rangos rendezvényén sok, nem nagyon ismert vagy elfeledett tényt hallhattunk a felújítás tervezői - Potzner Ferenc építész és művészettörténész, Pottyondy Péter építész, Dévényi Tamás belsőépítész - és a régészeti kutatás vezetőjének, Bencze Zoltánnak az ünnepi alkalomból elmondott beszédeiből. Ez különösen azért volt érdekes, mert Ybl Miklós keveset írt magáról vagy épületeiről, sőt a Várbazárról sem jelent meg egy igazán alapos, részletekkel gazdagon megírt könyv.

Dévényi Tamás, Potzner Ferenc, Bencze Zoltán, Pottyondi Péter Ybl Miklós születésnapi tortájával

Ybl Miklósnak 1870-től sorra készültek legjelentősebb neoreneszánsz alkotásai, köztük a dunai városképet máig meghatározó Fővámház (ma Budapesti Corvinus Egyetem), a Várkert Bazár és a Várkert Kioszk (a vári palota vízműve). Az 1883-as átadása óta az épületegyüttes, középen a lankás felvezetővel máig osztatlan sikert aratott. Kiegyensúlyozott arányaival és szépségével messziről még romos állapotban is megfogó látvány volt. 

A Várkert Bazár más néven is ismert: Ybl Bazár, Várbazár. A bazár szó utalt az eredeti tervek szerinti funkcióra, a kétoldali, a déli és északi bazársorra. Sajnos a tervezett értékesítési helyek nem váltották be a reményeket, mert a Várkert Bazár nem került be a korzó útvonalába, a hangyajárásába. Hamarosan, 4-5 év múltán a boltosok impozáns üzleteiket bezárni kényszerültek.

Ez idő tájt jött a bazárok helyére a művészet. 1888-ra megszületett a gondolat, jöjjön a kultúra. Női festőiskola foglalta el a bazárok egy részét, a másik részében pedig hosszabb időn keresztül a Történelmi Képcsarnok képeit állították ki, sőt az üzlethelyiségek műteremként, szobrász műteremként is hasznosíthatók lettek. Stróbl Alajos volt az első, aki 1884-ben műtermet kapott itt. Később látványosság volt a szobrászok kitelepülése a széles, napos járdára, de ez sem hozott nagyobb közönséget erre a szép Duna parti szakaszra. Pedig abban az időben a járműforgalom is csekély volt. Összesen több mint nyolcvan szobrász alkotott itt az elmúlt 140 évben.

A Várbazár Déli szárnya. Itt 10 azonos egység képe látható, azonban a bal első nem műterem, hanem az ún. Erzsébet lépcső,
amely a királynő kérésére Ybl Miklós tervei alapján később készült el.
A felső szint, jobbra az Erzsébet lépcső kijárata.

Az Ybl-i épületegyüttes kivitelezésénél a Várhegy oldalából kiemeltek egy földtömböt, amit az építkezés után visszatöltöttek. Az építtetők nem eléggé számoltak azzal, hogy a hátsó falakon jelentős víznyomás alakulhat ki, ami a bazárok nedvesedését okozta, jelentős állagromlással együtt járva. Vizesedésről, mennyezetek átnedvesedéséről és omladozásáról már 1924-ben a cikkeztek. A háborús károk az egész épületegyüttest komolyan sújtották. A károk rekonstrukciója egy jó évtizedig tartott, de a szobrászművészek visszatértek műtermeikbe, amint lehetett. Nem tántorította el őket az, hogy a termek hátuljában penészedtek a falak, volt ahol a fagyökerek is áttörtek, a műtermek hidegek és nyirkosak voltak. Végül, amikor az általános állagromlás és életveszély miatt jött a bezárás, a szobrászok és művészek nem szívesen váltak meg a helytől, ameddig lehetett maradtak. Tudomásom szerint még 2005-ben is egy páran, engedéllyel itt működtek. Sok szívbemarkoló fotó, a hozzátartozó kritikus megszólalásokkal jelent meg a bazársori frontról, és néhány kép a belső állapotokról is napvilágot látott. De, hogy mi volt belül és mögötte az most tárult fel igazán.

 A műtermek falát kibontották és a terek egybenyíltak. A legtávolabbi műterem volt Nándoré.
A munkaterület egy későbbi fázisban.
Elkészültek a romos részek eltávolításával.
Megkezdődött a földtömb kitermelése.
 
Mélyül a munkagödör és jobbra jól látszik az új hátsó támfal.
 A bazársorok hátsó fala letisztítva és előkészítve.
 A műtermek hátsó fala mögé jön az új rendezvényközpont.
Nándor műtermének hátsó fala éppen a daru mögött van. 
Ybl lépcsőzetes alapozást adott a hátsó falnak. 
A képen jól látható az új átjárók kialakítása, ami megteremti a kapcsolatot a rendezvényközponttal.

A Déli Szárny átépítésének tájékoztató táblája.
A bal alsó kép Nándor műterme felől mutatja a befejezés előtti stádiumot.

Légi felvétel az első fázis befejezése előtti állapotáról.
(a felvételeket a látogatók részére kitett szabadon fotózható anyagból vettem át)

 Az elkészült Déli szárny.
 A 8, 9 és 10 számú műterem bejárata
Wagner Nándor volt műterme a 9-es.
Emlékkép a 9-es számú műterem előtt: Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester kislányával.
Köszönet az építészeknek és a régésznek az érdekfeszítő tájékoztatásért!
Oly szeretettel és hozzáértően beszéltek a felújításról,
mintha sajátjuk lenne, azt hiszem a sajátjuk is.