2013. október 27., vasárnap

Finnisage

Bezár a várbazári Wagner anyag kiállítása.

Ma délután gyülekeztünk a Székesfehérvári Wagner-szoborlelet kiállításon, hogy vidám tárlatvezetéssel és kötetlen beszélgetéssel búcsúztassuk Wagner Nándor szobrászművész nemrégiben megtalált és kiállított szoborvázlatait, kisplasztikáit és néhány befejezett alkotását. Témánk volt az, hogy egy sok kultúrát átfogó magyar szobrászművész korai munkásságának fellelt darabjaiban megmintázott témák és gondolatok jó néhánya később, más országban hogyan kerültek végleges formába, befejezett kompozícióba.

A rövid tárlatnézés után Kiss Sándor elnökünk elmesélte a látogatók reakcióit a legkisebbektől a nyugdíjas korosztályig. A vázlatok és vesenydarabok közül a Hunyadi János-variációk és a kisplasztikák arattak nagy sikert. A "Kedves Vénasszony Nagyon tetszettél!" beírás története szívet melengető pillanat volt. A kisiskolás látogatók izgalommal mentek egyik tárgytól a másikig. A velük játszott keressük meg sok vidám percet szerzett.
Nézzék meg ezt a szobrot! (Gergely László felvétele)
 A Finnisage vendégei
 Szundy László a kiállítási anyag felkutatója szerényen a háttérben
Mit figyelnek a kiállítás létrehozói? Wagner Nándor rövid riportját! (Gergely László felvétele)
A kiállítás kurátorát Gärtner Petrát hallgatják, amint a kiállítás lértejöttének hátteréről beszél
Wehner Tibor művészettörténész magyaráz. (Gergely László felvétele)
Kiss Sándor bezárja a kiállítást és megköszöni a kedves vendégeink figyelmét!(Gergely László felvétele)

Bemutattuk a kiállításra készült video összeállítást és a megnyitóról készült összefoglalót. A két lejátszás között megismerhettük Wagner Nándor éeletének egy-egy fordulatos és vidám történetét. A szobrászművész a róla készült bejátszott videorészletben mondja az országváltásról: egyedül maradtál, nincs másod csak a tudásod!

Wehner Tibor a kiállítás kutatási eredményeiről és a szobormentés most megismert mozzanatairól beszélt a nemrég előkerült Kovács István levél kapcsán. Kovács István Wagner Nándor múzeumi kollégája volt, aki Fitz Jenővel együtt intézte a várbazári műteremben maradt anyag mentését.

Zárásul Kiss Sándor megköszönte a Finnisage vendégek kitüntető figyelmét és kérdéseit. Külön kiemelte a múzeum munkatársainak odaadó munkáját, a tárlatot őrzők kedvességét és jó hozzáállását!


2013. október 25., péntek

Szobor és vers kalandos találkozása



Sz. Tóth Gyula jegyzete
Tanári notesz 8. (kézirat – részlet)

„A Petőfi Irodalmi Múzeum díszes termében együtt volt: látvány–zene–hang–színek–formák, azaz az Élmény. Oázis a szóval zsúfolt mindennapokban, ahol szótól gyötört a lélek, szóba csavart fények alatt szótól vert sorsok forgolódnak.” Ezt írtam 2011. február 24-én, a „Szamárbőrünk” című 6. Tanári noteszben. Ismét hasonló élményben volt részem, ugyanott, megint emlékest Wagner Nándor tiszteletére, a közelgő székesfehérvári „Wagner-szoborlelet” című kiállítás beharangozója. A remekül összeállított műsorban voltak ismerős részek, olyanok is, amelyeket már elfelejtettem, és új elemek is. Vagy csak mostanra érett meg bennem egy-egy epizód. Wehner Tibor tételesen bemutatta a szobrokat, kalandos sorsukkal együtt. Kalauzolása közben felkaptam a fejem, amikor megpillantottam a József Attila-szobrot. Az az alak jelent meg előttem, amelyről Fehér M. István értekezett a József Attila esztétikai írásai és Gadamer hermeneutikája című könyvében (Kalligram, 2004). A filozófus eszmefuttatása nagy segítséget jelentett az Eszmélet francia fordításának (Éveil) elemzése során. (Megjelent: Mélyből a magasba az ESZMÉLET francia fordításával = Eszmélet, A tizenkét legszebb magyar vers 11., alkotó szerkesztő: Fűzfa Balázs, Szombathely, Savaria University Press, 2013, 347-365.)
Az összecsengések érzékeltetésére vázlatos gondolatsort adok közre a feldolgozásból. A francia fordítás lehetőséget ad a „termékeny” újraértelmezésre, nemcsak úgy, hogy a vers (mint az életmű fontos része) az „újraolvasat tárgyaként” jelenik meg, hanem elméleti keretek között, „dialógusviszonyba” hozható, ezáltal a költő egyenrangú beszélgetőpartner lesz.  József Attilával megtörténik a dolog, az esemény. „A megértés létmódja az eseményjelleg”, idézi Gadamert Fehér M. István. Ha ezt elfogadjuk (miért ne tennénk?), akkor a költő és az (újra)olvasója kettős szerepben is tételeződik: a költő mint az élet tanulója, megélője, értelmezője, s egyben – más megvilágításban – tanítóvá válik. Érzelemmel, értelemmel létezik, megélt tapasztalatait, értelmezési metodikával felkínálja, ebbe bevonja olvasóját. Az olvasóból tanuló lehet.
Tehát a létmegértés a tét. Szaporodnak az értelmezésvariációk: Fehér M. István tanulmánykötete meggyőző argumentumokkal szolgál és tágra nyitja értelmezési kereteinket. Az Éveil nyomatékosítja: a megértés értelmezéséről van szó, amikor (az ember) a „hétköznapi tevékenységi formáinak mindegyikében megértő-értelmező lényként jelenik meg”. És a hermeneutikai fordulatra jellemzően radikalizálódása, univerzalizálódása megy végbe, illetve jut kifejezésre”. József Attila életfilozófiájában hangsúlyos az élet folyékony, folyamatszerű jellege, a költemény feltárja: élettapasztalatainak keserves valóságát fájdalmasan-gyötrődve éli, helyzetét-állapotát meg akarja érteni, és akar kitörni abból. Fogalmi rendszere nem spekulatív, életfilozófiája konkrét elemekből táplálkozik. Itt kapcsolódásokat látunk a heideggeri felfogáshoz: az életfilozófiában meghúzódó jogos motívum Heidegger szerint abban áll, hogy „az élet valóságának kíván igazságot szolgáltatni”, és nem „spekulatív rendszerekbe próbálja gyömöszölni a valóságot, s a tényleges emberi életet...” És így jut túl József Attila a materialista világképen, a metafizika többet kínál, életen túl: ég felé.”
Ezen a nyomvonalon eljutottunk oda, hogy őszintén beszéljünk a „proletárköltőről”, arról a stigmáról, képről, amelyet a központi politikától vezérelt magyar irodalomtörténet ráakasztott, és oly nehezen szabadult tőle. Mára aztán már kitisztult a József Attila-kép, neki, többnyire, megengedik a világkép gazdagítását, változtatását.
De nem volt ez mindig így, a költőt kisajátította a kommunista párt ideológiája. És egyszersmind megmerevítette költészetét, emberi alakját.
És akkor a kivetített fotókon ott a „mi József Attilánk”. Összeállt a kép. Éreztem az összecsengéseket a fentebb idézett anyagokban „írva” ábrázolt és a bronzba öntött alak között. A „mi” költőnk hasonlított Wagner Nándor József Attilájára. Wehner Tibor érdekes és fontos adalékokkal szolgált az 1954-ben felállított szobor fogadtatásáról.  A művészettörténész idézett a korabeli kritikákból: „A IV. Magyar Képzőművészeti Kiállítás alkotásait elemző, a Szabad Nép című napilap 1954. január 18.-i számában közreadott kritikájában Németh Lajos művészettörténész megállapította: „A tehetséges Wagner Nándor József Attila-szobra – ha elhibázott is – a helyes irányú keresést bizonyítja. A művész szakítani akart a megszokott szavaló pózzal, a külsődleges járulékokkal. Szobra belső feszültségtől, tűztől égő, rohanó, fiatal, sovány férfit ábrázol. A kezdeményezés, hogy hamis póz helyett életet adjon, helyes volt, azonban nem sikerült József Attila igazi egyéniségét megragadnia – egzaltált, beteges alakja mintha épp az öngyilkosságba menekülőt jelenítené meg.” A műkritikus Péter Imre, a Természet és Társadalom című lap kritikusa, ennél is szigorúbb ítéletet fogalmazott meg: „Wagner Nándor József Attila-szobra egyike a kiállítás legproblematikusabb munkáinak. Nem így és nem ilyennek akarjuk látni József Attilát, a nagy proletárköltőt. Mégis, mélyen megrendít a beteg, halálba induló költő alakjának felidézésével, emlékezetünkbe idézi a Horthy-fasizmust, amelyben a költőnek el kellett pusztulnia.” (Lásd Wehner Tibor: Wagner Nándor a Filozófus szobrász című könyvében, 47. o.)
No, helyben vagyunk. (Még ma is visszaköszönő, sőt forgalomban lévő ítéletek ideológiai, politikai körökben.) Az Eszmélet-francia (Éveil), Fehér M. értelmezésvezetésében, a művészetfilozófia felé vezető úton meg- és felszabadít e képtől. A művészet, ha őszinte, ha olyan filozófiai mélységű, mint Wagner Nándoré, besegít. Művészetek kapcsolódása: a vers ily módon találkozik a képzőművészi megjelenítéssel. Ez akkor lehetséges, ha sikerül kiszabadulni az ideológiai-politikai (elő)ítéletek, a szűkre szabott társadalomfilozófia, az ebből fakadó korlátozó, „kisajátító” esztétika béklyóiból. (Ami ellen József Attila már oly korán tiltakozott, és hárította! És másfajta „esztétikát”, művészi megismerést és értelmezést fogalmazott meg.) A fordítás által történő újraértelmezés lehetőséget ad esztétikai-filozófiai újraeszmélődésre, amihez segítségünkre lehet József Attila művészetfelfogása. József Attila a lételméleti művészetfelfogás felé mozdul el. Wagner Nándor is ebben a szellemben alkotott.
A francia nyelv átsegít az esztétikai mezőn, általa, a fordító, Timár György közbevetései (képei, nyelvi-fogalmi készlete) nyomán „valamiféle létmegértésben mozgunk” (mint ahogy Fehér idézi Heideggert), és végképp elszakadunk (legalábbis igyekszünk) a magyar nyelv „kínálta” esztétikától. Új olvasási folyamatban újraélés történik, és megértés, mely Gadamer szerint „egyfajta történés” – élmény születik, mely az „olvasói tudat autonómiája”.
Este a PIM-ben ez az autonómia nyitott, és befogadta az érzésfonatú látványt, a „nézői tudat autonómiáját”. Baudelaire-rel összefogva (Szabó Lőrinc fordításában): „Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak / valami titkos és mély egység tengerén, / mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény, / egymásba csendül a szín és a hang s az illat.” Hát, valahogy így találkozhattam Wagner Nándor József Attilájával.
2013. szeptember 18.


2013. október 18., péntek

Rendkívüli irodalomóra az iskolában

A II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola VII. és VIII. osztályos tanulói részére Torma Mária és Cserna Csaba rendkívüli irodalomórát tartott. Bevezetőként Kiss Sándor elnökünk megköszönte a Nemzeti Gyásznapon előadott színvonalas műsorokat. Pár szóban beszélt Wagner Nándor életéről, a Corpus Hungaricum szobráról és elmondta, hogy a távolba szakadt Wagner Nándor, aki akkor nem hallhatott magyar szót Japánban, nagyon szerette a magyar verseket. Gyakorta idézte többek között József Attilát és a szószobrász Weörös Sándor sorait.

Timár Nicolette igazgatóasszony üdvözli a hallgatóságot és a vendégeket.
 A VII. osztályos közönség.
 Cserna Csaba az iskola volt diákja és Torma Mária előadóművész.
 A VIII: osztályos közönségünk.
 Köszönjük kedvességeteket és a megtisztelő figyelmet!

2013. október 13., vasárnap

Őszi tárlat Mashikoban

Wagner Nándor műveinek öszi tárlata a művész magyarországi korszakával foglalkozik. A Pentagon galériában a székesfehérvári kiállítás anyagának fotókiállítását rendezték meg. A látogatókat felújított kert fogadja, a közlekedési utakat és lépcsőket újra cserélték, a kertben található szobrokat átfényezték, valamint a kert túlburjánzó növényzetét megnyesték.
 Készül a lépcső és a Fiát sirató anya talapzata.

A kiállítás október 15. és november 15. között látogatható.

A kiállítás plakátja.

2013. október 10., csütörtök

Iskolások a kiállításon

A Corpus Hungaricum szobornál a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola színjátszó köre és énekkar szívhez szóló megemlékező műsort ad. Az iskolát Alapítványunk két éve támogtaja és idén meghívtuk őket a Szent István Király Múzeum Rendházában rendezett Wagner kiállítás csoportos megtekintésére.

 A kiállítás felfedezése
 Ezt is nézzük meg!
 A súlylökő
 Wagner Nándor szobrászata
 III. osztály első csoport
 A szoptató anyánál
III. osztály második csoport
 Nézegetés az irodalomban
 IV. osztály első csoport
 A súlylökő így löki el a golyót!
 Találkozás a kiállítás kurátorával Gärtner Petrával
 IV. osztály második csoport
 A legkisebbek
 I. és II. osztályos rajzszakkör
 Bejegyzés az emlékkönyvbe

2013. október 4., péntek

Nemzeti Gyásznap a Coprus Hungaricum szobornál

A hagyományokhoz híven Wagner Nándor Corpus Hungaricum szobránál emlékeznek meg az Aradi vértanúkról. Az ünnepi beszédet Gyóni András önkormányzati képviselő mondta, emlékeztetett a Magyar Golgotára és annak fontos üzenetére. Az 1849. október 6-i eseményeket a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjainak színjátszó köre elevenítete fel, részleteket idézve a vétanúk búcsúleveleiből.

A II. Rákóczi Ferenc iskola emlékműsora
Koszorúzás
 
 Az Academia Humana Alapítvány elnöksége tiszteleg és fejet hajt az Aradi vértanúk emlékére
 Emlékfénykép Wagner Chiyo asszonnyal a Corpus Hungaricum-nál

Az eseményről tudósított a székesfehérvári Hírportál.

2013. október 1., kedd

Wagner Nándor vitrin az új Utsunomiya könyvtárban

Wagner Nándor életét bemutató vitrin és Japánban mostanában kiadott magyar könyvek kis tárlata fogadja az idén megnyitott Utsunomiya Könyvtár olvasóit és látogatóit.


 Az olvasóteremhez vezető folyosó magyar anyaga.